Írásbeli figyelmeztetésben részesítette Balog Zoltán Baán Lászlót – Aztán jót röhögtek

  • narancs.hu
  • 2016. február 12.

Villámnarancs

Napok óta a „habonyozással” van tele a sajtó, mely kifejezés a kreatív képkölcsönzés egy kétségkívül hungarikumnak tekinthető módozatát jelöli. Ez végre az Emmi-nek is leesett.

A képkölcsönzési botránnyal kapcsolatban az Emmi ezt írta az Indexnek:

„Balog Zoltán írásbeli figyelmeztetésben részesítette Baán László főigazgatót (…) a Szépművészeti Múzeum a kölcsönzési szerződés megkötése előtt nem kérte Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének hozzájárulását, pedig törvényi kötelezettsége lett volna.”

Nos, ebből leginkább az derül ki, hogy ha Habony legközelebb képet vagy más múzeumi műtárgyat, lovasszobrot, díszkardot, szárnyasoltárt szeretne kölcsönbe, akkor forduljon személyesen a miniszter úrhoz.

Hogy miért vagyunk ebben olyan biztosak? Főleg azért, mert az index cikkéből az is kiderül, „a figyelmeztetésnek egyelőre más munkajogi következménye nincsen, a múzeum vezetője a helyén maradt”. Vagyis Balognak nem a tényleg százmilliókban mérhető felelőtlenség és mérhetetlen pofátlanság fáj, hanem az, hogy neki nem szólt senki.

De miért is szólt volna pont neki bárki is? Nem az ő szintjén intéződnek az ilyen ügyek.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.